Kedvenceim - Kutyák
Véleményem szerint, a kutyák többre tartanak, jobban tisztelnek minket, embereket, mint mi őket. Bocsánat, most már egyre többen tartozunk a kutyatisztelők, szeretők táborába. Régen, csak egyszerű háziállatnak tekintették a kutyát, illetve semminek nem tekintették őket. Láncra kötötték őket, arra sem hosszúra, mert miért futkározzon a kutya, egyébként is gond van vele, mert a hosszú lánc összetekeredik és mire ki tekergeti az ember, sok időt elvesz. Néha oda dobtak a kutyának egy kis maradékot, száraz kenyeret, moslékot. Viszonzásul elvárták, hogy élete árán is megvédje a házat, a gazdát, az állatokat. Simogatást, jó szót ritkán kapott. Sajnos, még most is vannak ilyen emberek, de szerencsére, egyre kevesebbet.
A kutyák jobbak, mint a legtöbb ember. Nem önző, nem gonosz, nem bántja azt, aki vele jól bánik. Még azt sem, akit rossz gazdának nevezek, aki az előbb leírt módon tartja.
Vigyázzunk kutyánkra, szeressük őket. Ha nem vagy kutyabarát, ha nem akarsz egy élőlényről gondoskodni, akkor inkább ne tarts kutyát. Nem csak addig kell kutyát tartani, amíg édes kicsi gombóc, vagy a gyerek szeretné és egyébként is, a nyaralóba jól mutat. Hamar fel nő és már nem lesz olyan kicsi édes, lehet, a derekadig fog érni, de ugyanaz a kedves, hűséges társad lesz, mint kicsi korában. Ne tedd ki az utcára, mert talán napokig, hetekig ott fog ülni és vár, hogy vissza menj érte.
Féltékeny a kutyám?
Amit mi féltékenységnek nevezünk, az érzelmi, pszichikai reakció. Valakit szeretünk, kötődünk hozzá érzelmileg, nem akarjuk, hogy mással érzelmi kapcsolatot alakítson ki. Irigyek vagyunk rá kapcsolataira, sőt sikereire is. Ehhez hasonló reakció a kutyában nem játszódik le.
A kutya jól működő rangsor-rendszerben érzi jól magát, akár falkában él, mint őse a farkas, akár az ember-kutya kapcsolatban. Akkor működik jól, ha az ember rangsorban a kutya felett áll.
Amikor a kutya megpróbál felsőbb pozíciót kiharcolni magának a falkában, dominánsnak nevezzük. Ez a rangpozíció kiharcolása, normális, örökölt tulajdonsága a kutyáknak, ezért nem szabad büntetni. Ha a kutya a maga módján megpróbál harcolni egy jobb pozícióért, ez a küzdelem, az emberi féltékenységre hasonlít.
Sok esetben megfigyelhetjük, ha új tag érkezik a kutyatartó családba, például egy kis gyermek, a kutya olyan jeleket produkál, amelyeket féltékenységnek hiszünk. A kutya számára, a kis gyermeknek a rangsor alján kellene lenni, de a jelek arra mutatnak, hogy ez nem így van. A tudatában felborul a rangsor rendszer és bizonytalanná válik, így ezt megpróbálja jelzésekkel tudatni a „falka” többi tagjával.
Féltékenységet tapasztalunk, ha másik, esetleg fiatalabb kutya kerül a családhoz. Az első kutya megpróbálja ki harcolni az elsőbbséget, ami a legtöbb esetben sikerül is. Ezt is féltékenységnek vélünk, pedig csak a domináns egyed próbálja a pozícióját kiharcolni. Ez fajtafüggő, mert vannak olyan kutyafajták, amelyek nagyobb eséllyel kerülnek ki győztesen a másik kutyával szemben.
Saját tapasztalat a féltékenységről: kuvasz kutyánk 6 hetesen került hozzánk, 3 éves volt, amikor rá találtunk egy ismerősnél az óriás snauczer kutyánkra. Ekkorra a kuvasz kutyában már ki alakult az elsőbbség tudata, alárendeltje a falkavezérnek tekintett gazdájának (én csak az élelemforrás voltam, de azért elfogadott és szót fogadott – igaz, ezt hosszú idő után sikerült elérnem). Mivel az óriás snauczer is igyekezett ki harcolni saját pozícióját, állandó volt a nézetkülönbség köztük. Mindketten elismertek bennünket falkavezérnek, ugyanakkor mindkettő az első akart lenni a szemünkben, és ez sok vitában, harcban mutatkozott köztük, ami nem múlt el egész együtt élésük alatt, kuvasz kutyánk haláláig. Ettől függetlenül ha csak ketten voltak, gazdák nélkül, nagyon jó barátok voltak, sokszor játszottak egymással.
Kutyád etetése
Az etetés gyakorisága a kutyus korától függ. 6 hónapos koráig ajánlott, ha naponta négyszer, 1 éves koráig naponta 2-3-szor. Másfél éves koráig naponta kétszer, majd az idősnek nevezett kutyust, 7 éves kora felett, ismét 2-3-szor etesd. Az egyszeri étkezés is elég neki ebben a korban, de ez túlságosan megterhelné a szervezetét és esetlegesen bélcsavarodást okozhat. Javaslom, figyeld meg kutyádat, mert a legtöbb esetben, ő be tudja osztani magának a mennyiséget.
Én hetente, kéthetente szoktam egy nap szünetet tartani, amikor semmilyen ételt nem kapnak kutyáim. Megfigyeltem, egy idő után nem esznek olyan intenzitással, étvággyal, lassanként mindig marad egy kevés étel. Na, ilyenkor egy nap szünet. Elfogy a maradék is, és kutyáimnak újra jó az étvágya.
Az edényét mindig tartsd tisztán. Ő is jobb étvággyal eszik tiszta tálból.
Mit egyen?
Nyers húst semmiféleképpen ne adj neki, mert vannak benne olyan kórokozók, amelyektől a kutyád meghalhat.
A csontokat is válogasd meg. Csirke csont szilánkosra törik, felsértheti a kutya gyomrát. Legjobb, ha sertés csontot kap. Velős és a lapockacsont a legjobb, persze ezt is főzd meg. Legfeljebb hetente 1-2 alkalommal adhatsz csontot, ha túl sokat kap, bélrendszeri problémákat okozhat.
A csontrágcsálás a kutya fogainak is jót tesz, tisztítja és erősíti a fogakat.
Nekem még a csont hosszára is figyelnem kell, mivel az óriás schnauzer kutyám szájpadlásának kiképzése olyan, hogy ha rövidebb csontot kap, fenn akad a szájpadlásában, a felső fogsor között. Nem irigylem szegényt, mire ki bányászom a beakadt csontot, de nagyon tűri, hogy megszabaduljon a fájdalmas helyzettől.
Egy aranyos, mégis tanulságos történetet olvashatsz itt az étel minőségéről, a kutya szemszögéből. Ollóztam a kutyatippek.hu oldalról, ahol bővebben olvashatsz a kutya étkeztetéséről.
A gazdit Hubának, kutyust Pirítósnak hívják.
„Egyik barátunkat nem mindennapi névvel áldotta meg a sors. Úgy hívják, hogy Huba. Nos, Hubáról annyit érdemes tudni, hogy imádja a kutyákat. És a kutyák is imádják őt. Most épp egy nagyon bájos keverék kutya tulajdonosa, aki igen bolondos egy állat. Olyan németjuhász szerű, biztos el tudod képzelni.
Hát nyilván azért, hogy ne ő szenvedjen egyedül ebben az életben, Huba a kutyájának is különleges nevet adott, ami nem más, mint Pirítós.Pirítós nagyon édes kis kutyus, aki én mondom sose fog felnőni. Nem gondoltam soha, hogy ilyen lehet, de habár már kutyaévei közepén jár, még mindig olyan kölyökképe van. Viszont a kölyökképe ellenére figyelemreméltó intelligenciával rendelkezik.
A napi tréning során Huba szeretett mindig újabb és újabb praktikusságokat megtanítani neki. A sikeres tréning érdekében természetesen mindig jutalomfalat járt a jól elvégzett feladatokért.Pirítós az igazán megérdemelt munka eredményeképp mindig a Titokzatos eleséget kapta. Egy megfelelő összetételű, finom és tápláló csemegét!
Mindig csak egy falatot. De mivel volt olyan nap, hogy akár egy órán keresztül is játszadoztak és tanultak, egy intenzív hét után Huba arra lett figyelmes, hogy egyre kevésbé fogy az esti kutyakaja a tálból, ugyanakkor kutyája szőre egyre selymesebb, csillogóbb, szeme tiszta és még a megszokottnál is vidámabb. És egyre jobban ment neki a tanulás.
Pirítós a normál táplálékadagjánál jóval kevesebb mennyiségű Titokzatos eleségből fedezni tudta a fejlődéséhez szükséges tápanyagokat!
Így Huba végül úgy döntött, teljesíti kedvence kívánságát, és áttért a Titokzatos eleséggel történő táplálásra. Pirítós az óta is rajongva teljesíti Huba legtöbb kívánságát.És hogy mi is volt ez a Titokzatos eleség? Hamarosan megtudod!
Olvass tovább figyelmesen, mert most kezd csak igazán érdekes lenni!Pirítós gazdája ugyanis egy titokzatos, 10 pontos lista alapján választotta ki a megfelelő eleséget, melyet rövidesen veled is megosztunk!
Ha Pirítós beszélni tudott volna, bizony nagyon szívesen mesélt volna Hubának arról, ami a szervezetében lezajlott az értékes táplálék bevitelének köszönhetően.
De mivel Huba mindig is utálta a sok tudományos rizsát, ezért bölcs és intelligens kutya révén tekintetével a 10 legfontosabb tanácsot közvetítette a gazdija felé, amire legyen különös figyelemmel, amikor kutyatápot választ neki:
- Általános igazságság sajnos kedves Huba, hogy a nagyon olcsó tápok nem készülnek olyan túl jó alapanyagokból, emiatt az ár lehet egyfajta kiindulási alap. Olcsó húsnak híg a leve!
- Kedves Gazdám, a legfontosabb, hogy mindig olvasd el a címkét az összetevőkről. A kutyatápok összetevőinek felsorolásakor, a hatályos előírásoknak megfelelően az összetevőknek mennyiségi sorrend szerint kell következniük. Az van tehát a lista elején, amiből a táp többet, a lista végén pedig, amiből kevesebbet tartalmaz.Ezt Morzsi mondta nekem a minap, amikor együtt pisiltünk a fánál.
- E mellett, az egy ajtóval odébb lakó barna vizsla, azaz Frakk szerint a megfelelő kutyatáp kiválasztásánál figyelemmel kell lenni az összetevők minőségére, mennyiségére. Ha biztos akarsz lenni benne, hogy megfelelő tápot adsz nekem, a felnőtt ebnek, a táp tartalmazzon legalább 22-25%-ban fehérjét és 15-19%-ban zsírt. A fehérje minőségi forrásból kell, hogy származzon!
- A kutyák különböző életszakaszokban eltérő összetételű táplálékot igényelnek. Ezt a tanácsot, a bölcs öreg Dobermann osztotta meg velem, amikor összevesztünk a játszótér mellett azon a talált csonton. A kiskutyák, nagyobb méretű kutyák vagy az aktívan mozgó fajták mind más mennyiségű fehérje vagy zsír szükséglettel rendelkeznek.
- Ahhoz, hogy megalapozott döntést hozhass, tudnod kell, hogy mely hozzávalók jobbak. Ha megnézed a termék címkéjét, az alábbi összetevőket keresd: csirkehús, pulykahús, hal, rizs, krumpli, birkahús, napraforgóolaj, zöldségek. A jó kutyatáp első 4 összetevője ne valamilyen típusú mag legyen, hanem hús vagy fehérje. Vitaminok és zsírsavak szintén jó összetevők: az E vitamin, Omega 3 és 6 zsírsavak. Ezek nagyon fontosak az egészséges bőröm és bundám érdekben.
- Arról is győződj meg, hogy az elsődleges összetevő hús, és nem egyéb származék. Ha például csak csirke szerepel a címkén, mint fő összetevő, akkor a csirke alatt minden csirkerészt értenek. Ez tartalmazza tehát a bőrt, a lábat, azaz a nem teljes értékű tápanyagokat is. Ellenben, ha csirkehús szerepel, akkor csak a valóban fehérje dús, tápláló részeket. Ez biztosítja azt, hogy megfelelő mennyiségű fehérjét kapjak, ne melléktermékeket. És azt is, hogy engem irigyeljen minden kutya lakótelepen.
- A következő összetevőket NEM szeretném viszontlátni a kajámban: fehérje, amely főként az alábbi elemekből nyerődik: kukorica, csirke melléktermékek, szója, glutén. Ezeket nehéz megemésztenem, és ha hosszú távon ezzel táplálsz, rosszul leszek. A cukor szintén kerülendő. Tartósítószert látni sem akarok.
- Hiszed vagy nem, egy kölyök Labradortól is tanultam valamit. Csirkés, vagy csirke ízű nem feltétlenül jelenti azt, hogy valóban tartalmaz értékes tápanyagokat az adott termék. Ugyanez elérhető egy gyenge minőségű alapanyagokat felsorakoztató tápból, mesterséges ízfokozó alkalmazásával.
- A minap olyan korán keltünk, hogy nem volt lenn senki a téren, csak az a furcsa macska. Nos, a következő jó tanácsot tőle hallottam, így meg is jegyeztem a nevét, Fehérgallérosnak hívták, szavai így hangzottak: a konzervkaják 90%-a víz, azaz konzervkaját venni felesleges pénzkidobás! Víz a csapból is folyik! A szárazeledelek sokkal koncentráltabb mennyiségben tartalmazzák a szükséges tápanyagokat!
- Amikor már azt hittem ennél okosabb nem lehetek, egy díjnyertes Basset Hound, Vilmos tisztelt meg információjával. (Őszintén szólva, akkor találkoztunk, amikor figyelmetlenül bóklászva véletlenül ráléptem a fülére.)
Pirítós - szólt hozzám - a tápok esetében az alábbi összetétel-arányok számítanak ideálisnak:
- nyersfehérje: 18-20%
- nyerszsír: 8-13%
- nyersrost: 2-4%
- nyershamu: 4-7%"
Az ebek szemöldöke elárulja, hogy örülnek gazdájuknak
Szemrebbenés nélkül
A kutyáknak nem csupán a farkuk mozgása árulkodik érzelmeikről, hanem a szemöldökük is, sőt egész pofájuk mimikája beszédes - állítják japán kutatók.
A szagamiharai Azabu Egyetem állativiselkedés-szakértői nagysebességű kamerákkal vették filmre kutyák pofareakcióit, majd pedig lelassították a felvételeket az alapos tanulmányozáshoz. Arra jutottak, hogy ha az ebek meglátják gazdájukat, akkor hajlamosak felvonni a jobb szemöldöküket, de csak fél másodpercre. Ha idegennel találkoznak, akkor a bal fülüket kissé hátramozdítják. Amikor olyan tárgyat tettek elébük, melyet nem kedvelnek, a kutyák a jobb fülüket mozdították meg.
A megfigyeléshez 12 kutyát használtak. Elfüggönyözött fülkékbe tették őket, majd pedig hirtelen szembesítették az ebeket gazdájukkal, idegen emberrel, tárgyakkal, miközben a kamera vette fejük reakcióit - adta hírül a The Daily Telegraph című brit lap.
MTI
Néhány dolog, amit a gazdinak tudnia kell a kutyusáról
Szeretjük a kutyánkat, de ismerjük is őket?
A kutya évezredek óta az emberekkel él, bár sokat nem tudni arról, miként is alakult ki ez a nagy barátság. Vannak, akik szerint a kutyák egyszerűen azért szoktak az emberek társaságába, mert kényelemből követték a vándorló törzseket. Pár csont, kis moslék, maradék és máris nagyobb biztonságban volt az élelmük, mint ha farkasként éltek volna. Vannak, akik szerint egyszerűen ágymelegítőként működtek.
Akárhogy is, hiába élünk együtt már ennyi ideje, mindig kiderül, hogy mégsem ismerjük őket igazán. Ezért összegyűjtöttünk pár megdöbbentő tényt a tudományos irodalomból illetve a Korom Gábor vezette kutyaiskola-lánc gyakorlati tapasztalataiból.
A kutya figyel minket
Sok dologban a kutya jobban hasonlít az emberhez, mint akár a csimpánzok. Egy híres példa erre az ELTE etológiai tanszékén végzett kísérlet, amelyben azt tapasztalták: a kutya érti – talán egyedül az állatvilágban – azt, ha az ember rámutat valamire. Külön kiképzés nélkül is odamegy például három letakart vödör közül ahhoz, amelyre a gazdi mutat, ha meg kell keresnie az elrejtett kaját.
A kutya olvas bennünk. Na jó, nem túl árnyaltan azért, de mégiscsak. Egy kísérletből kiderült: ha a gazdi csukott szemmel ül, a kutya tudja, hogy rajtakapás nélkül csinálhat olyat, amit a nyitott szemű gazdinál nem szabad – például ellophatja az ételt az asztalról. Tehát van egy vélekedése arról, mi mit látunk.
Egy másik kísérlet arra mutatott rá: a kutyák módszeresen arcunk jobb felét nézik, még fényképeken is. Jellemzően ezen az oldalon jobban mutatjuk az érzéseinket.
Figyelik a légzésünket is. Ha például jön egy kutya szemben, amitől mi tartunk, és kicsit izgulunk a találkozástól, akkor van rá esély, hogy éppen mi adjuk le ezzel a jelet a kutyánknak: „veszély közeleg”. Ha mi nem pánikolnánk, lehet, hogy ő sem ugrana neki a másiknak.
Az ölelés kellemetlen neki?
A kutyák nem szeretik, ha átölelik őket. A nyakszirt egy érzékeny pont a kutya számára, és annak az érintése, nyomása fenyegető, domináló viselkedés, ha egy másik kutya csinálja. Ha pedig mi öleljük úgy át, hogy ott a kezünk, akkor könnyen lehet, hogy a kutyánk csak elviseli tőlünk az ölelést, de nem élvezi. Ha azt az élményt szeretnénk átadni neki, amit nekünk jelent egy ölelés, akkor inkább hagyjuk, hogy a lábunknak dőljön, és lassú, hosszú mozdulatokkal simogassuk.
A testünkkel szóljunk, ne hanggal
A kutyák alapvetően testbeszéddel kommunikálnak, méghozzá szempillantások alatt. Nekik a mi beszédünk csak hangos légzés, amiből elég nehéz kiszűrniük a tartalmas részeket (labda, megyünk, ül, stb.), mert igazság szerint fizikailag nem is mindig ugyanaz a frekvenciamintája ugyanannak a szónak.
Ha kommunikálni szeretnénk valamit, könnyebb megérteniük, ha a testünkkel fejezzük ki. Például jobban le tudjuk szidni a kutyánkat, ha a testünkkel eljátsszuk azt, hogy „Olyan dühös vagyok, hogy mindjárt széttéplek”, mint ha üvöltözünk az utcán.
A csapkodás, amit a mancsukkal csinálnak játék közben egy kutató szerint például azt a célt szolgálja, hogy idézőjelbe tegye a játék közbeni agressziót. Szerinte nagyjából annyit jelent „Most csak játékból csinálom ezt a dolgot, ne haragudj meg érte!”.
Ha azt szeretnénk, hogy a kutya menjen odébb, toljuk ki a saját személyes terünkkel, vagy kedvesen lökdössük el.
Konfliktuskerülők
A normálisan felnőtt (kutyákkal, emberrel gyakran szabadon játszó) kutyák zöme valójában mindent megtesz, hogy ne kelljen konfliktusba kerülnie egy másik kutyával. Ha bizonytalan abban, hogy a másik kutya nem fog-e nekiugrani, akkor belassít, hagy a másiknak időt, hogy megszokja, felmérje az erőviszonyokat. Ha közelebb kerülnek, akkor nem viselkedik tolakodóan, kötözködően. (Kötözködés például az, ha ráugrál a kisebb kutya a nagyobb kutya nyakszirtjére.)
Ha kellemetlen a helyzet, odébb megy. Ha ez nem elég, akkor figyelmeztetően mordul egyet. Ha ez sem elég, akkor odakap, a levegőbe harapva. Ez kábé annak felel meg, mint amikor a filmhős az égre lő egyet a pisztolyával. Ha ez is kevés, akkor esetleg harap is egyet, de általában nem akkorát, hogy ki is lyukassza a másikat.
És csak legvégső esetben indul el a harc, amit – addig, amíg nem vadulnak be – általában azonnal abbahagynak, amint arcvesztés nélkül vissza tudnak vonulni. Például, ha a gazdi is nagy nehezen észreveszi, hogy feszült a helyzet, és kihívja belőle. (A pórázzal rángatás csak növeli a drámaiságot a kutya szemében.)
A "nem akarok bajt" kommunikáció néhány jele: szaglászgatás, a másik kikerülése, lassú, vontatott mozdulatok, ásítozás, eloldalazás.
Van egy klasszikus Konrad Lorenz anekdota: évekig sétáltatta a kutyáját egy másik kutya háza előtt, akivel mindig ment az acsarkodás a kerítésen keresztül. Rohangáltak a kerítés mentén, üvöltöztek, minden áldott reggel. Ám egyszer a kerítést szerelték, ezért a két kutya hirtelen szemközt találta magát kerítés nélkül a másikkal. Mit csináltak? Álltak döbbenten, aztán visszamentek a kerítés mögé, és acsarkodtak tovább, rohangáltak, és üvöltöztek.
Sztár vagyok?
A kutyáknak is van önbizalmuk, amit társasági sikerélmények és a gazdi szeretete is épít. Ha sok találkozásból lesz játék, és nem is jön mindig ki belőle rosszul, akkor bizakodóbb, magabiztosabb kutyánk lesz.
De előfordulhatnak bizony rossz napok is, amikor a többi kutya kicsit túl vehemens a mi kutyánk ízlésének, és úgy jön el a parkból, mint ha megverték volna az iskolában. Előfordul, hogy ilyenkor úgy próbálja meg helyreállítani az egyensúlyát, hogy ő ver meg valakit.
Honnan tudom, hogy mikor lesz baj a másik kutyával
Nézni kell a szemben jövő kutyát és jó eséllyel be tudjuk lőni, hogy lehet-e belőle baj. A legegyszerűbb, ha a saját kutyánkra nézünk, és megnézzük, mennyire feszült. Ő jobban meg fogja tudni ítélni a másik kutya testbeszédét.
Amúgy már a közeledéssel is jelzik, hogy hova sorolják be magukat: egy magabiztos, nyitott kutya fent lévő farokkal, de nem merev mozdulatokkal, lassan közeledik egy másik kutya felé.
Egy csatára kész, hódítani és leigázni vágyó kutya úgy hordja a farkát, mint ha az egy harci lobogó lenne. Mindent megtesz, hogy erőt és agressziót sugározzon. Nem feltétlenül kezdeményez verekedést, de ha kell, hát ő aztán nem hátrál meg!
Egy bizonytalan kutya még akár a gazdi mögé is menekül, ha a másik kutya túl hirtelen mozdulatokkal közeledik. Farkát leengedi, behúzza. Ha sarokba szorítják, megpróbálhatja kimarni magát belőle.
Szaglás
A kutyák orra elképesztő információ gazdag. Olyan hígításban is felismernek anyagot, mintha egy olimpiai úszómedencében oldanánk fel egyetlen teáskanál cukrot. Az, ha nem tartják nedvesen nyalogatással ezt a fantasztikus vegyi labort, az kicsit levesz a szagok erősségéből. Alvás közben ez azért elég praktikus.
Jobb kezes? Bal kezes? Jobb mancsos? Bal mancsos?
Ahogy az emberek közt van jobbkezes és balkezes, a focisták közt jobblábas és ballábas, a kutyák közt is van balmancsos és jobbmancsos.
Ünnep van!
A kutyák szeretik az új dolgokat és meg tudnak lepődni. Egy új játék (majdnem) mindig jobb, mint egy régi. Ha a kutya épp el van foglalva valamivel, és észrevétlenül beoson a közelébe egy barátunk, akit kedvel, rettenetesen megörül majd neki. Ugyanezt el lehet játszani megijesztéssel is, ha a gazdi elbújik valahol és hirtelen üvöltve előugrik, a kutya pont úgy fog összerezzenni, mint egy ember.
Mint a gyerekek
A kutyák nem gyerekek, de értelmi képességeik valójában döbbenetesen hasonlítanak egy még nem beszélő kisgyerekéhez. Feltérképezik a világot, a társadalmi szabályokat, mérlegelnek, döntéseket hoznak – és körülbelül úgy és annyi ideig tudnak figyelni, mint egy másfél év körüli kisgyerek. Hangsúlyozzuk: egy ekkora kisgyerek még nem a dackorszakát éli, nem „lázadásból” teszteli a szabályokat, hanem szeretné megérteni a szabályokat és betartani. Ennek része az is, hogy keresi a határokat, hogy tudja, meddig lehet menni.
Figyeljük őket, figyeljünk rájuk. Ne bánjunk velük kutyául.
Szerző: D.M.T.
Vigyázzunk kutyánkra
Ma már az emberek sok alkalmat találnak tűzijáték és különböző petárdák durrogtatására. Vannak szabadon, bármikor használhatóak. Sajnos, akik ezeket használják, nem gondolnak arra, hogy szomszédai pár méterre laknak. Vidéken szinte minden háznál, de városokban is sok helyen vannak kutyák is, akik félnek ezektől a hirtelen nagy zajoktól. Főleg szilveszterkor sok ijedt kutyus elszökik és legtöbbet sajnos soha nem találják meg. Figyelj kutyádra.
Szerencsére az enyémek nem félnek, mert amikor egyetlen esetben petárdáztak a szomszédban, kérésünkre nem folytatták és azóta sem petárdáznak. Így kutyusainkat nem kell félteni. Ettől függetlenül, amikor messzebb hallok petárda durrogtatást, akkor is ki megyek hozzájuk, megnézem mit csinálnak, kicsit beszélgetek velük, hogy be biztosítsam, nem kell félniük, hiszen itt vagyok velük, most én vigyázok rájuk. Ha teheted, inkább zárd be valahová, még akár engedd be a lakásba is, hiszen az év nagy részében ő vigyáz rád, most te tedd ugyanezt. Megérdemlik, hiszen olyan hálásak, kedvesek és nagyon lehet őket szeretni.
„Ha magunkhoz veszünk egy éhező kutyát és enni adunk neki, akkor az soha nem fog megharapni. Ez a különbség a kutya és az ember között.” (Mark Twain)
„A kutya éppen némaságával válik mindennél értékesebbé. Társaságában az ember rátalál a lelki békére, ahol a szavak elvesztik minden jelentőségüket.”
„A kutyám jön, hogy kitöltse a hűtlen barátok által hagyott űrt a szívemben. Nincs benne irigység, rosszakarat vagy gyűlölet. Nem árulja el a titkaimat, nem lesz féltékeny a sikereimre és nem leli örömét a bánatomban.” (George Eliot)
„A kutya nemesebb lény, mint az ember. A kutya hűséges, önfeláldozó és mindenek előtt feltétel nélküli szeretete a legirigylésre méltóbb tulajdonsága, amit az ember soha nem tudhat magáénak.” (George Eliot)
„Végre hazaérsz. Kutyád a nyakadba ugrik. Hol jártál eddig? Oly sokáig elvoltál! Hiányoztál, hiányoztál, hiányoztál! Szeretlek, szeretlek, szeretlek! Mi van a szatyrodban? Ugye az enyém? Juj, hadd nyaljalak most gyorsan fülön! Hamm, most egy picit megrágom a kesztyűdet! De jó! Itthon vagy végre!!!”
„Hasztalan próbálnám becsapni magam, hiába hunynám be a szemem, mindig lenne elhagyott kutya, mely meggátolna abban, hogy boldog legyek”
„ Ne szégyelld te azt, ha szereted az állatokat. Ne röstelld, ha egy kutya közelebb van a lelkedhez, mint a legtöbb ember, akit ismersz. Hazug próféták, és otromba, komisz emberek azok, akik megrónak e vonzalom miatt, s ezt mondják: önző, rideg fráter!- ne törődj velük! Szeresd csak nyugodtan a kutyádat, ezt a csillogó szemű, fáradhatatlan barátodat, aki nem kér barátságáért mást és többet, mint valamilyen szerény koncot és egy-egy simogatást. Ne hidd, hogy gyöngeség és önzés késztet az állatokat szeretni. Testvéreink ők, s ugyanabban a műhelyben készültek, mint az ember, s értelmük is van, néha bonyolultabb és finomabb, mint a legtöbb embernek. Mások nevezzék gyöngeségnek az állatszeretetet, gúnyoljanak ezért, te sétálj a kutyáddal. Jó társaságban maradsz, s Isten tudja ezt.” (Márai Sándor)
„A kutyatartáshoz hozzátartozik, hogy lehull a vakolat, kinyílnak a párnák és cafatokra tépődnek a szőnyegek. Minden kapcsolatnak, ennek is megvolt az ára. Olyan ár volt, melyet elfogadtunk, s mely egyensúlyban volt az örömmel, a szórakozással, a védelemmel és a barátsággal, melyet adott nekünk. Abból a pénzből, amit a kutyánkra és az összes általa tönkre tett dologra költöttünk, egy kis jachtot vehettünk volna. Viszont hány jacht várja egész álló nap az ajtóban, hogy az ember hazamenjen? Hány jacht él azért a pillanatért, hogy az ember ölébe mászhasson, vagy hogy leszánkázhasson a domboldalon gazdája képét nyalogatva?” (J. Grogan)
Kedvenceim

Buci kutyám, sajnos már csak így képeken és a szívünkben.
